2018. február 15., csütörtök

Új Kriterion Galéria, Csíkszereda

Simona Vilău kiállítása



 A Venus Belvedere szétdarabolt, névtelen testeket, anatómiai részleteket állít ki, tárggyá alakítva őket át. Ezek eredetileg nem a nyilvánosság számára készültek, nem azért, hogy kiállítássá „lényegüljenek”.

 E látványok megfejtésének kulcsa az irónia, a megindultság, a nő–férfi viszony és a különböző látószög, amelyből a néző szeme, metaforikus kilátóként, a női szépség hellén eszményéből ihletődött testek gyönyörűségére szegeződik: a milói Vénusz márványtorzója így értelmeződik át többé-kevésbé idealizált testtípusokká.

 A Vénusz istennőnek dedikált sorozat, amely jegyzetek, szöveg, kép, nyers szexualitás, mélylélektani jelképek, töredékek, vágások és újraépítések ötvözete, a női test változásaira figyel: erős érzelmi állapotokra, nárcizmusra, bálványozásra, rögeszmékre.

A testek  a telt idomok kerekdedségének és lappangó nyers energiának a keverékei, miközben a keretezési és kompozíciós sémák közismert remekművekből vett „kölcsönök”, mint amilyen Édouard Manet Olympiája,  a sokat vitatott L’Origine du Monde Gustave Courbet-től, Edgar Degas fésülködő nőket  ábrázoló sorozata vagy Hans Bellmer testcsonkításai.

Mindegyik munka egy-egy monológ, egyetlen névtelen női őstípusnak szentelve, amelyet intim, törékeny, néha talán frivol megjelenési formákban ér tetten. A paradox ezekben a művekben az, hogy női alanyaim ábrázolásakor én, egy nő, nagy férfi művészektől kölcsönzött sémát használtam. A kísérlet kihívása: férfiszűrőn át tekinteni a testekre, és ugyanebben a keretben teremteni őket újra. (S.V.) 

Simona Vilău kiállítása 2018. február 22-én, 18 órától nyílik a csíkszeredai Új Kriterion Galériában (Petőfi u. 4.)

2018. január 25., csütörtök




Indul az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálé



  A Székelyföldi Grafikai Biennálék sorozatában Siklódi Zsolt kurátor váratlan, tragikus távozása egy fájdalmas és szükségszerű újragondolásra késztette a szervezőket. Siklódi Zsolt oly sokszor emlékeztetett arra, hogy „ A Székelyföldi Grafikai Biennále célkitűzése egymás mellé helyezni a lokálist az univerzálissal, és ezen keresztül megkeresni, meghatározni a térségben, de a világ más tájain megszülető grafikai törekvések helyét is a globális trendekben…”.


  Az idei biennálé alapkoncepcióját, ezen meghatározó gondolatok köré építették fel a szervezők, köztük Erőss Istvánnal aki továbbra is a rendezvény egyik fő szakmai motorjának tekinthető. „Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a pixel alapú kép és a hagyományos grafika viszonya sokkal összetettebb kérdéseket vet fel, mint az az első megközelítésre tűnt. Egy jótékony, megtermékenyítő átjárás figyelhető meg a digitális és analóg világ között, mely kibővítette a grafikai kép kifejezésbeli lehetőségeit, új horizontot nyitva meg a grafikai képalkotás terén. A 2018-as „G5” Biennálé ezen kölcsönhatások bemutatásához szeretne lehetőséget biztosítani.” Mindezek fényében kívánja végezni tevékenységét az új kurátor, Ferencz S. Apor, csíkszeredai képzőművész is.


  Az 5. Székelyföldi Grafikai Biennálé pályázati kiírása már nyilvános, a hazai és nemzetközi grafikusművészek 2018. március 30-án, déli 12 óráig jelentkezhetnek. A nevezés kizárólag webes felületen, az online űrlapon keresztül lehetséges www.grafikaiszemle.ro honlapon. Az alkotások digitális reprodukcióját online, a nevezési űrlapon keresztül lehet feltölteni az oldalon kért adatokkal együtt. A zsűrizés első körben ezek alapján történik majd, a második fordulóba válogatott művek bekerülnek a grafikai szemle katalógusába és a kiállítás részét képezik majd.


  A biennálé zsűrijét nemzetközi szinten elismert művészettörténészek és képzőművészek alkotják: dr. Cristian Aurel Opriș a Kolozsvári Művészeti Egyetem tanára (RO), dr. Erőss István az egri Eszterházi Károly Egyetem Vizuális Művészeti Intézetének tanszék vezetője (HU), Liu Chun-Lan a Tajvani Nemzeti Művészeti Egyetem tanára (TW), dr. Anca Boeriu a Bukaresti Nemzeti Művészeti Egyetem tanára (RO), Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész az EMŰK vezetője (RO), Kónya Ábel a debreceni Modem vezető kurátora (HU) és Ferencz S. Apor képzőművész (RO). A zsűri négy díjat oszt ki a legszínvonalasabb munkák alkotói között: a Biennálé fődíját, amely 2000 euró, valamint három 1000 eurós jutalmat a Nagy Imre-díjat, a Plugor Sándor-díjat és Nagy Pál-díjat.


  Az idei biennálé díjátadó ünnepségére 2018. október 13-án kerül sor, ezt megelőzően nyitják meg a beválogatott alkotásokból rendezett kiállítást a sepsiszentgyörgyi Erdélyi Művészeti Központban. A rendezvény keretében október 12-én megnyitják Siklódi Zsolt a biennálé volt kurátorának kiállítását is a Lábas Házban, illetve a 2016-os szemle nyertesének Kamil Kucureknek a kiállítását a Magmában.

2018. január 5., péntek



Ferencz S. Apor kiállítása az
Új Kriterion Galériában



   (...) Kompozícióinak erős elemei a régi, talált tárgyak és képek; ezeket azonban körültekintően kezeli: a nosztalgia negédes, torz formája ki van zárva. Ami helyette fellép, az valami sokoldalúan emberi nézőpont, melyben a régi elem hangulata tovább él, de az általa kiváltott szabad asszociációkkal is találkozik, új emlék-/élmény-, és gondolati rétegekkel gazdagodva. Ezek kötődhetnek a kép valamelyik konkrét interpretációjához, de lehetnek csupán érintőleges vagy szimultán mentális jelenségek is. A végeredmény egy szürreális (mentális) tér, amelyben a lineáris vagy összefüggő narratíva helyett töredékes, asszociatív fogalmi környezet jön létre. A gondolatok kollázsa mint szimultán tapasztalat formál tartalmat, amely nem logikus és ok-okozati struktúrákra, hanem sokkal implicitebb, intuitívabb és finomabb viszonyokra épít, és ezzel egyfajta különös relacionalitás érvényesül.
   A hegesztő maszkos sorozatdarabjai kissé elkülönülnek ettől a tendenciától, amennyiben azokban a központi motívum visszatérésével annak mechanizmusai is ismétlődnek. A hegesztő maszk eredeti szerepe nem az identitásképzés: nem reprezentál, nem elrejt; praktikus védőeszköz, amely viselője számára épp a vizuális érzékelést teszi lehetővé. Jelen sorozatban azonban funkciója átfordul: ő maga válik látvány-elemmé – így különböző helyzetekben való felbukkanása bizarr zsánerképeket teremt, és minden gyakorlati vonatkozása metaforikus tartományokba lép át (védelem, védekezés, (el)szigetelés, munka, mesterség, látás, tekintet, stb). A jelenség Debord-t idézve lokális, keleteurópai szűrőn át láttatja a Spektákulum fétiseinek torzképeit. Elkerülhetetlen velejárója az elidegenedés, amelyben a látvány-látszat veszi át és fullasztja önmagába az Ünnep minden funkcióját, rányomva bélyegét többek között az intim szférára is. (...)

Ungvári-Zrínyi Kata


Ferencz S. Apor kiállítása 2018. január 18-án, 18 órától nyílik a csíkszeredai Új Kriterion Galériában (Petőfi u. 4.)

Képek a megnyitóról(frissítés):





 

2018. január 3., szerda


Prímek Primisszima +
  
  Pályázati felhívás!
  Az Erdélyi Művészeti Központ a Neue Debreczenische Kunst közreműködésével kiállítást szervez Sepsiszentgyörgyön amelyre azon kortárs művészek jelentkezését várják akik csatlakoznának a debreceni NDK csoport kiállításához.
   A Neue Debreczenische Kunst kiállításának témája rendhagyó. 2017. év egyben prímszám is. A prímszámok különleges számok a természetes számok halmazában, csak eggyel és önmagukkal oszthatóak, számuk pedig végtelen sok. Felvetődhet a kérdés, hogy milyen lehet egy prímszám a képzőművészetben. Mit üzenhet egy prímszám, milyen szín-és formavilággal lehet jelen, milyen vizuális tartalmat közvetíthet.
   Azon képzőművészeti kijelentés, hogy egy képet csak egyszer lehet megfesteni, egyszer lehet megalkotni, utalhat a prímszámok egyediségére, eggyel és önmagával való oszthatóságukra.
   A kiállítás gerincét az NDK tagok újonnan készült, tematikus munkái adják, amelyek mindegyikének kiindulási alapja egy prímszám, ami egyben a kép címe is.
   Ugyanakkor nyílt pályázatot hirdetnek, hogy képzőművészek és más művészeti ágak (irodalom, zene, színházművészet, tánc) képviselői is nevezhessenek munkáikkal.
   A kiállításra szánt munkákat digitálisan várják, lehetőség szerint minimum 5 megapixeles méretben, a következő e-mail címre: emuksepsi@gmail.com A kép címe a prímszám és a művész neve legyen.
   A tárlat végleges anyagát szakmai zsűri állítja össze a benyújtott pályamunkák digitális dokumentációja alapján, figyelembe véve a kiállítótér adottságait és technikai feltételeit.

   Határidők:
   1. digitális beadás: 2018. január 15.
   2. a kiállítási anyag válogatása: 2018. január 20.
  3. az alkotások összegyűjtése: 2018. február 6., kedd,10-16 óráig (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 7., Lábasház) 
  4. kiállítás megnyitója: 2018. február 9., 18 óra (Sepsiszentgyörgy, Szabadság tér 7., Lábasház)

2017. november 29., szerda

Csíki Székely Múzeum Kossuth utcai galériája

 

 Fülöp József kiállítása 

 

  Fülöp József csíkszeredai képzőművész szinte évről évre új sorozatokkal, új kiállítással jelentkezik, és ha ezeket a sorozatokat egymás mellé helyeznénk, akkor azok együttesen is sorozatként működnének, a porték, a szereplők történetekbe szerveződve kirajzolnák ki az alkotó egyéni útját. Fülöp József alkotásainak örök problémája a kint és bent, az én és a másik közti feloldhatatlan feszültségek felmutatása, ugyanakkor a kapcsolódási lehetőségek állandó keresése – ennek függvényében árnyalódik a kép, alakul az ember, torzul a grimasz.
   Fülöp Józseftől korábban láthattunk erőteljes színvilágú, laza konstrukciókba szerveződő festményeket, fura, robotszerű lényeket idéző alakokkal, láthattuk a szürke árnyalatok ját
ékán alapuló, az előbbieknél nem kevésbé bizarr, gyakran feliratokkal erősített vagy ellenpontozott alkotásokat, vagy láthattunk különböző katalógusok, újságok szöveges felületeit grafikai háttérként működtető, fájdalmasan groteszk figurákat felvonultató önreflexióit, „helyzetjelentéseit”. Beszürkült háttereket, ahol a szövegek, szavak, szótöredékek helyét veszi át a semleges grafit háttér, de a figurákat mintha már ismernénk. Gesztusai mai reflexiók, mely arhaikus távlatokat nyitnak.
   A környezetéből, a mindennapokból inspirálódik, ha mindez még oly hihetetlen is bizarr alakjait szemlélve. Szinte reflexszerűen rajzol, mintha öntudatlanul törnének fel belőle ezek a groteszk figurák, mint természetes kifejeződései egy-egy emberi állapotnak. Fülöp József munkái a korábbiakhoz képest egyszerűsödtek, finomabban, letisztultabban fogalmaz. Vonalakból konstruálja szellemportréit. Az emberi porhüvely mintha lehámlana a képről, lehámlik hordozójáról, csak a gesztusok, fintorok, tekintetek kötőszövetként kirajzolódó lenyomatai maradnak, ritmust, dinamikát, feszültségeket jelölve a hátterek homogén törtfehér végtelenjében. 
Túros Eszter

  Fülöp József kiállítása 2017. december 7-én, 18 órától nyílik a Csíki Székely Múzeum, Kossuth utcai galériájában. Megtekinthető 2017. dec. 23-ig.